Hírek

A probiotikumok szerepe az egészség megõrzésében

A szervezet mûködése, az egészség fennmaradása és a vastagbél mûködése között szoros kapcsolat van. A káros bomlástermékeket termelõ rothasztó baktériumok túlsúlya a bélben különféle betegségek kialakulásához vezethet: ide tartoznak a Candida által okozott gombafertõzés és más gyakran jelentkezõ bélfertõzések, a vastagbélrák, az irritábilis bél-szindróma (IBS), a májkárosodás és az emelkedett koleszterinszint. Az említett betegségek hatására csökken a szervezet ellenállóképessége, fáradtság és emésztési panaszok jelentkeznek, illetve allergiás reakciók is kialakulhatnak. A bélben lévõ hasznos baktériumok azonban képesek kivédeni ezeket a káros hatásokat.

Gyomor- és bélrendszerünkben többfajta mikroorganizmus található. A tápcsatornának ezen a szakaszán élõ baktériumok száma eltérõ: a gyomorban viszonylag kevés, majd a bélcsatornában lefelé haladva egyre nagyobb mennyiségben fordulnak elõ, a vastagbélben például megközelítõleg 400-500 mikróbafaj (baktériumok, gombák) él. Egyes számítások szerint a baktériumok száma egy gramm béltartalomban eléri az egybilliót, a mikróbák össztömege pedig a felnõttek esetében nagyjából egy-másfél kilogramm (az emberi bélcsatornában élõ mikróbákról korábbi cikkünkben olvashatnak bõvebben: A bél mikrobái és a testtömeg).

Probiotikumok

A probiotikumok humánbarát vagy „jó” - nem mérgezõ hatású - baktériumok, melyek a vastagbélben fejtik ki pozitív hatásukat. A probiotikumok közé tartozó baktériumtörzsek közül a tejsavbaktériumok a legjelentõsebbek és a legismertebbek: a tejsavbaktériumok közös jellemzõje, hogy a tejcukorból tejsavat képeznek (errõl kapták nevüket is, illetve ez alapján sorolják õket egy csoportba). A tejsavbaktériumok a bélflóra egyensúlyának fenntartásában játszanak fontos szerepet. A probiotikumok olyan anyagcseretermékeket termelnek, amelyek közvetlenül hatnak egészségünkre. A probiotikumok közé tartozó legismertebb és legfontosabb baktériumtörzsek a Lactobacillus, a Streptococcus és a Bifidobacterium.

Prebiotikumok

A prebiotikumok természetes tápanyagok, illetve a probiotikumok kizárólagos tápanyagai: egyszerû cukrokból felépülõ úgynevezett oligoszacharidok, melyek emésztetlenül kerülnek a vastagbélbe, és segítik a hasznos baktériumok elszaporodását. A prebiotikumok tulajdonképpen vízben oldódó élelmi rostok, és számos élelmiszerben megtalálhatóak.

Szimbiotikumok

A szimbiotikumok a pro- és a prebiotikumok együttesét jelölik, amelyben összegzõdik a két baktériumok és a tápanyagok elõnyös hatása.

A bélflóra és az immunrendszer mûködése

Szervezetünk immunanyagának megközelítõleg 70%-át a bélflóra termeli, ezért ennek károsodása veszélyezteti az immunrendszer optimális mûködését. A bélflóra optimális baktérium-összetételének, illetve egyensúlyának felborulását több tényezõ együttes vagy egyenkénti jelenléte okozhatja, például a hosszabban tartó antibiotikumos kezelés, az egyoldalú táplálkozás, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, a stressz, az utazási izgalmak (utazók hasmenése), a kemoterápia, illetve a radiológiai kezelés.

A probiotikumokat tartalmazó élelmiszerek anyagcserében kifejtett hatása

A probiotikumok abban különböznek a közönséges tejsavbaktériumoktól, hogy károsodás nélkül jutnak le a tápcsatornán keresztül a vastagbélbe, és mindvégig ellenállnak a gyomorsav, az epesavak és az emésztõenzimek hatásának. A vastagbélbe kerülve elszaporodnak, majd megtapadnak a bélfalon, kifejtve elõnyös hatásaikat.

A probiotikumok szerepet játszanak a bélflóra egyensúlyának fenntartásában, a fertõzések elleni védelemben, megakadályozzák a kórokozók elszaporodását, erõsítve ezzel a szervezet ellenállóképességét. A vastagbélbe kerülõ, még emésztetlen szénhidrátokat lebontják, valamint növelik a fehérjék, zsírok, ásványi anyagok és a vitaminok felhasználását. Csökkentik a koleszterinszintet és antioxidáns aktivitásuk révén gátolják a káros szabadgyökök képzõdését, ezen kívül vitaminokat (K- és B-vitaminok, folsav) termelnek. Segítik a megfelelõ bélmozgást, megakadályozzák a székrekedés kialakulását, és védenek a fertõzést okozó baktériumok ellen, ezen kívül hozzájárulnak a májzsugorodás és a vastagbélrák megelõzéséhez. A probiotikumok gátolják az esetenként ártalmas baktériumok (pl. E. coli) elszaporodását is.

A károsodott bélflóra normál mûködésének visszaállítását probiotikumokat tartalmazó élelmiszerek fogyasztásával segíthetjük elõ. A vastagbélben lévõ hasznos baktériumok még nagyobb mennyiségben sem okoznak kárt a bélflórában, ezért a tejsavbaktériumokat tartalmazó étrend fogyasztása elõnyös a szervezetünknek. Egy élelmiszer (például tejtermék) akkor probiotikumos, ha megfelelõ mennyiségû - grammonként legalább 106 darab - probiotikumot tartalmaz és ez a szám a termék szavatosságának ideje alatt, illetve lejártáig sem változik. Probiotikomokat tartalmaznak a tejtermékek (érlelt sajtok, sajtkrémek, joghurt, savanyú tejszín és túrókészítmények, vajkrémek), húsáruk, italok, és általában a fermentált élelmiszerek.

A prebiotikumok általában tejtartalmú élelmiszerekben, tésztafélékben és húsárukban találhatók. A leggyakrabban elõforduló prebiotikumok (oligoszacharidok) például a frukto-oligoszacharidok, galakto-oligoszacharidok és a laktulóz. A szimbiotikumok fõként tejtermékekben találhatóak meg.

Nógrádi Katalin
dietetikus

A cikket az alábbi címen találja: http://egeszseg.origo.hu/cikk/0710/394025/