Hírek

Eldöntetlen vitaminvita

A patikákban, a drogériákban számtalan vitamintartalmú étrend-kiegészítõ található a polcokon. A laikusnak nehezére eshet eldönteni, hogy vajon szükségesek, egyáltalán valóban hasznosak-e ezek a készítmények, és ha igen, melyikük a legmegbízhatóbb. Ennél meglepõbb viszont az, hogy a tudományos világ sincs ezzel másként: ahány tanulmány vagy vizsgálat készül, mind más és más következtetésre jut a multivitaminokkal kapcsolatban. A változatos palettáról nem hiányoznak a szélsõséges vélemények sem: egyesek feltétlenül javasolják a mesterséges vitaminkészítményeket, mások viszont azok halálozási kockázatot növelõ hatásáról számolnak be.  

Tudományos vita a mesterséges vitaminkészítmények hatásairól 
Ez a tudományos vita nem új keletû: évek óta világszerte folynak kutatások a mesterséges vitaminkészítmények hatásának tudományos szintû vizsgálatára. Legutóbb a Journal of the American Medical Association (JAMA) c. amerikai tudományos folyóiratban jelent meg egy nagy összefoglaló tanulmány, mely szerint az egészségi állapot javítása érdekében szedett egyes vitaminkészítmények növelhetik a halálozás kockázatát.

A Dr. Goran Bjelakovic (Koppenhágai Egyetemi Kórház, Dánia) vezetése alatt álló nemzetközi kutatócsoport megvizsgálta az A-, C-, E-vitaminnal, béta-karotinnal valamint szelénnel kapcsolatban 2005-ig publikált tanulmányokat. Ezeket az étrend-kiegészítõket antioxidáns hatásukra hivatkozva a szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegségek megelõzésére is alkalmas szerekként forgalmazzák, sõt a kereskedelemben sokszor az öregedést lassító hatásukat is kiemelik.

A kutatók a vizsgálatba eredetileg beválasztott 815 klinikai tanulmányt szigorú rostálásnak vetették alá a megbízhatóság különbözõ kritériumai szerint. A tanulmányok között a mesterséges vitaminok hasznos és káros hatását bizonyító munkák egyaránt szerepeltek. Amikor azonban 47 darabra szûkítették a kört (ezekben összesen 180 000 fõ vett részt), ezeknek a legmegbízhatóbbnak ítélt kutatásoknak az eredménye már egybevágónak bizonyult: az A- és E-vitamin, valamint a béta-karotin nem az elõírások szerint történõ szedése fokozza a halálozási kockázatot (a kutatók véleménye szerint a C-vitamin és a szelén további vizsgálatot igényelnek).
{mospagebreak}
Nem mûködik a minél több, annál jobb elv

Mielõtt bárkiben pánikot keltene a fenti eredmény és rohanna a szemétbe üríteni a konyhában található multivitamin tablettáit, érdemes megvizsgálni, hogy mik is azok a vitaminok, miért van szükség rájuk, és milyen természetes vagy mesterséges úton juthatnak a szervezetünkbe.

„A vitaminok nélkülözhetetlen szerves vegyületek: létfontosságú szerepet töltenek be számos anyagcsere-folyamatban, az immunvédekezésben, az enzimek mûködésében, a vérképzésben és így tovább. Ezekbõl a vegyületekbõl csekély a napi szükséglet, de nélkülük nincs megfelelõ életmûködés. Mindegyik vitaminnak megvan a saját szerepe a szervezetben, egymást nem pótolják és nem is helyettesítik. Ha közülük valamelyik is hiányzik, akkor egyes anyagcsere-folyamatok károsodnak, és kóros tünetek jelentkezhetnek. Testünk - egy-két kivételtõl eltekintve - nem képes felépíteni a vitaminokat, ezért ezeket a táplálkozással kell biztosítanunk a szervezet számára. Változatos étrendnél egészséges gyermekek és felnõttek szervezetében nem alakulhat ki vitaminhiány” – mondja Nógrádi Katalin, az [origo] dietetikusa.

Miután tudományos vizsgálatok sora támasztotta alá a – többek között éppen a vitamintartalmánál fogva - helyesen összeállított étrend egészségre gyakorolt számos jótékony hatását, kialakult az a nézet, hogy ezeket a hasznos anyagokat mesterségesen, tiszta formában elõállítva, a táplálék kiegészítéseként is be lehet juttatni a szervezetbe. Így terjedtek el fokozatosan az 1980-as évektõl kezdve a különféle vitamin- és ásványianyag tartalmú étrend-kiegészítõk. Ezeket a készítményeket napjainkban nagyon sokan fogyasztják, sõt egyre többen és egyre többet vásárolnak belõlük.

„Fontos tisztázni, hogy a vitaminok nem olyan dolgok, amelyeknél a minél több, annál jobb elv mûködik” – hangsúlyozza Nógrádi. A szakember elmondta: az egészséges embereknek ajánlott napi felvétel (Recommended Dietary Allowance; RDA) a vitaminok többségénél meghatározott (az ajánlott adagokról részletesen lásd korábbi összeállításunkat). Egyes vitaminoknál a biztonságos felsõ határt is megállapították. „A megfelelõ vitaminellátottság valóban nagyon fontos az egészség megõrzése érdekében, de tudni kell, hogy nemcsak az elégtelen, hanem egyes esetekben a túlzott vitaminfelvétel is súlyos következményekkel járhat” – mondja Nógrádi.

Magyarországon 1996 óta van jogszabályi elõírás az étrend-kiegészítõkre, és 2004 óta csak az európai uniós szabályozás elõírásainak megfelelõ termék hozható forgalomba. A rendelet pontosan rögzíti az étrend-kiegészítõkben alkalmazható vitaminok és ásványi anyagok körét, s azt is körvonalazza, hogy mennyi a minimális mennyiségük a termék napi adagjában (ez a napi ajánlott felvétel 15%-a). Ugyanakkor a felsõ határ nincs meghúzva: sajnos a rendelet nem rögzíti a termékek megengedett maximális vitamin-, illetve ásványianyag-tartalmát, ami így akár az ajánlott napi mennyiség többszöröse is lehet. Van más veszélyforrás is: több európai országban és az Egyesült Államokban is piacra kerültek olyan készítmények, amelyek egyes összetevõinek élettani hatását nem tisztázták tudományos vizsgálatokkal. Ezek között az egészségre ártalmas anyagok is elõfordultak.
 {mospagebreak}
Vonzó vitamintabletták
A modern, felgyorsult életvitel mellett sokaknak nincs ideje megfelelõ rendszerességgel megfelelõ minõségû táplálékot fogyasztani. Ezért vonzó megoldásnak tûnhet, hogy csak „bekapunk egy tablettát”, és már ki is küszöböltük az egészségtelen táplálkozás káros hatását. Úgy gondolhatjuk, hogy ettõl javul a közérzetünk, erõsödik a szervezetünk, de legalábbis így nyugtatjuk meg lelkiismeretünket.

Ez eddig rendben is van, de egyesek ennél sokkal többet remélnek ezektõl a készítményektõl: rák- és infarktusmegelõzõ csodaszereknek hiszik a multivitaminokat, és a hosszú, egészséges élet biztosítékainak. Tegyük hozzá: nem is egészen alaptalanul, hiszen a tudományos szakirodalomban számtalan tanulmány foglalkozik a mesterséges vitaminpótlás elõnyös hatásaival. Például a Harvard Egyetem orvosi karának kutatói egy 2002-ben megjelent tanulmányukban egyenesen javasolják a multivitaminok mindennapi fogyasztását. Véleményüket az egyes vitaminok hiánya esetén kialakuló betegségek megelõzésével támasztják alá. A tanulmányban felhívják a figyelmet a folsav, a B6- és a B12-vitamin hiányának szívbetegséget, vastagbél- és emlõdaganatot okozó, valamint a D-vitamin-hiány csontritkuláshoz vezetõ hatására.

Sok vitamin antioxidáns (szabadgyökfogó) tulajdonsággal rendelkezik – ilyen például a C- vagy az E-vitamin. Ezek elméletileg alkalmasak több súlyos betegség megelõzésére. Az antioxidáns hatású vitaminok feltételezett elõnyös hatását (az ún. „gyökfogó elméletet”) két dologra alapozzák. Az elsõ egy epidemiológiai megfigyelés, amely szerint a táplálékkal vagy mesterséges kiegészítésként nagyobb mennyiségû antioxidánst fogyasztók körében kisebb a betegségek elõfordulása. A másik laboratóriumi vizsgálatokon alapul, amelyek az oxidatív kémiai folyamatok szerepére utalnak számos betegség kialakulásánál (így az érelmeszesedés, a szívbetegség, a daganatok, egyes neurodegeneratív betegségek és idült tüdõbetegségek esetében is.)

A 13 000 fõ bevonásával végzett francia SUVIMAX felmérés 2004-es eredményei szerint (amelyet nyolc éves követés után szûrtek le) egy C-, és E-vitaminból, béta-karotinból, cinkbõl és szelénbõl álló „antioxidáns koktél” napi fogyasztása férfiaknál jelentõsen csökkentette a rákos megbetegedések kockázatát, valamint az összhalálozást. Nõknél ugyanakkor ez az elõnyös hatás nem jelentkezett, és a vitaminkészítmény egyik nemet sem védte meg a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásától. Ez a tanulmány azért is érdekes, mert egyes korábbi vizsgálatokkal szemben az antioxidánsok reális, táplálékkal elfogyasztható dózisainak hatását mérte fel.

Az Amerikai Szívgyógyász Társaság saját újságjaként megjelenõ Stroke c. folyóiratban 2006-ban megjelent egy közlemény, mely szerint a szív- és érrendszeri betegségek elõfordulását csökkenti a kombinált B-vitamin-terápia. (Ez azért is érdekes, mert elõzõleg norvég kutatók azt találták, hogy a kombinált B6-, B12- és folsavterápia nem csökkenti a kardiovaszkuláris rizikót, sõt bizonyos esetekben még káros is lehet.) A cikk szerint az idõskorúak (65 év felettiek) több mint 20%-ának alacsony B12-szintje van, tehát feltehetõleg nagyon sok egyénnél lenne szükség a pótlásra.

Más tanulmányok az E-vitamin prosztatarák, idõskori makuladegeneráció és vesebetegség megelõzõ hatására utalnak. Hosszan lehetne tovább sorolni a vitaminkészítmények szedését alátámasztó tanulmányokat. Amint azonban a késõbbiekben látni fogjuk, mára legalább ennyi kutatási eredmény bizonyítja ezeknek a szereknek a hatástalanságát, vagy éppen káros hatásukat. Egészséges felnõttek esetében tehát nem eldöntött a kérdés.
{mospagebreak}
Milyen esetekben lehet szükség vitaminpótlásra?

Vannak viszont olyan speciális állapotok, amikor a szervezet vitaminszükséglete megemelkedik, esetleg olyan mértékben, hogy azt már táplálékkal nehéz lenne kielégíteni.

Ilyen például a nagyon intenzív fizikai megterhelés (például rendszeres, kemény fizikai munka vagy versenyszintû sportolás), a terhesség és szoptatás idõszaka, bizonyos krónikus betegségek (pl. felszívódási zavarok), egyes gyógyszerek tartós szedése, nagyon szigorú diéta vagy fogyókúra, illetve olyan káros szokások, mint a dohányzás vagy az alkoholizmus.

Ezekben az esetekben orvos vagy dietetikus tanácsát kikérve, egyénre szabottan javasolható a táplálék mellett mesterséges formában is kiegészíteni a vitaminfelvételt. Csecsemõkorban pedig az anyatej nem fedezi a D- és K-vitamin-szükségletet, ezért ilyenkor ezeket gyógyszer formájában pótolni kell.
   Érvek és tanulmányok a multivitaminok ellen  Az 1990-es évek közepe óta felmerült a gyanú, hogy a mesterséges készítményekben bevitt antioxidánsok korábban feltételezett pozitív hatása nem megalapozott, sõt túl nagy mennyiségben fogyasztva károsak is lehetnek. Elõször 1994-ben jelentek meg egy Finnországban végzett nagy klinikai vizsgálat eredményei, melyek felvetették a káros hatás lehetõségét. Azóta több vizsgálat is a résztvevõk körében megemelkedett összhalálozásról számolt be.

Dohányos férfiaknál például az E-vitamin és a béta-karotin mesterséges és túlzott mértékû pótlása fokozhatja a tüdõrák kialakulásának kockázatát. Egy másik vizsgálat pedig az A-vitamin és béta-karotin együttes adása mellett a tüdõrák és a kardiovaszkulásris betegségek gyakoribbá válását írta le.

A Nemzetközi Rák Ügynökség 1997-es állásfoglalása szerint a sok friss zöldséget, gyümölcsöt fogyasztóknál alacsonyabb a daganatos betegségek elõfordulási aránya. Ugyanakkor nem sikerült meggyõzõ adatokkal alátámasztani, hogy az elfogyasztott élelmiszerek egy-egy táplálék-kiegészítõ formájában bevitt összetevõjének önmagában kifejezett rákmegelõzõ hatása volna.

Az 1993 és 2003 között lefolytatott HOPE vizsgálat kiértékelésében az áll, hogy az 55 év feletti, már szív- vagy cukorbetegségben szenvedõ résztvevõknél az éveken át tartó E-vitamin-pótlás nem elõzte meg a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedéseket, sõt a szívelégtelenség elõfordulását növelte.

Az Amerikai Szívgyógyász Társaság 2004-es összefoglalója szerint a legtöbb eddigi nagy vizsgálatnak nem sikerült bizonyítani az antioxidánsok mesterséges adásának elõnyös hatását szív- és érrendszeri betegségek megelõzésében. Egy a nõk egészségével foglalkozó felmérés pedig menopauza utáni hormonpótlásban részesülõknél egyenesen a kombinált C- és E-vitamin-terápia szívre káros hatására hívta fel a figyelmet. Más kutatók a koszorúér szûkülete miatt gyógyszeresen kezelt betegeknél írtak le állapotromlást antioxidáns-kiegészítõ terápia mellett.

A kutatók többféleképpen magyarázzák az ellentmondásos eredményeket. Egyrészrõl a különbözõ vizsgálatokat nehéz egymással összehasonlítani, mert mindben más-más vitamint és más-más adagban adtak, ráadásul eltérõ ideig (és eltérõ végkimenetelt vettek figyelembe). Nem elhanyagolható a vizsgálatban résztvevõk közötti különbség sem: az életkor, a tápláltsági és az általános egészségi állapot befolyásolhatják az eredményeket. Egyes kutatók felhívják a figyelmet arra is, hogy a multivitaminok szedése az egészségmagatartás részét képezi: a vitaminkészítményeket rendszeresen fogyasztó személyek általában egyébként is egészségtudatosabban viselkednek, ezért megbetegedési kockázatuk csökkenése nem csupán a vitaminkészítmény szedésnek köszönhetõ. Végül érdemes megemlíteni, hogy a különbözõ tanulmányok között azért is nehéz eligazodni, mert egyesek mögött igen erõs gyógyszeripari lobby és támogatás állhat, míg mások valóban tudományos semlegességgel készültek.
      Amit biztosan tudunk  A felsorolt ellentmondások miatt az alábbiakban összefoglaljuk a mesterséges vitaminkészítményekkel kapcsolatos, bizonyított tényeket.

- A vitaminok és ásványi anyagok különbözõ kémiai formában fordulhatnak elõ. Sok étrend-kiegészítõ az olcsóbban elõállítható, ugyanakkor a szervezet számára kevésbé hasznosítható formát tartalmazza.

- Ezzel szemben a természetes formában, táplálékkal elfogyasztott vitaminok felszívódási képessége nagyobb, jobban hasznosulnak, mint a laboratóriumban készített változatok. Az ételek a vitaminok mellett más értékes anyagokat (például rostokat, ásványi anyagokat) is tartalmaznak. Ezek szintén hozzájárulnak szervezetünk egészséges mûködéséhez. A zöldségek, gyümölcsök tehát nem pusztán vitamintartalmuk miatt, hanem sokkal inkább összes alkotóelemük finom összhangja és egyensúlya segítségével hatnak elõnyösen a szervezetben.

- A zsírban oldódó vitaminokat a szervezet képes elraktározni, egyesekbõl pedig kisebb mennyiséget maga is elõállít. Nehéz viszont megállapítani a szervezet aktuálisan szükséges vitaminszintjét. Ezért ezek bevitelével vigyázni kell: elõfordulhat kellemetlen tüneteket vagy komolyabb betegséget is okozó túladagolás.

- Más a helyzet a vízoldékony vitaminokkal: mivel ezeket a szervezet nem tárolja, a fel nem használt felesleg még aznap ki is ürül. Ezért végül, de nem utolsó sorban megfontolandó az anyagi érv is: míg a mesterséges készítmények vitamintartalmának egy jelentõs része a WC-ben végzi, az ezekre fordított pénzt zöldségre és gyümölcsre is költhettük volna.
{mospagebreak}
Konklúzió

Összefoglalásként elmondható, hogy vannak olyan speciális állapotok, amikor bizonyítottan szükség van vitaminpótlásra. Ilyenkor mindig az orvossal vagy dietetikussal egyeztetett készítményt és adagot kell szedni.

Egészséges felnõttek esetében azonban még hiányoznak a tudományos bizonyítékok az étrend-kiegészítõk tényleges hatásairól. Ez nem jelenti azt, hogy idõszakosan, szigorúan az elõírt mennyiségben a jó minõségû vitaminkészítmények szedése káros lenne. Jelen cikk írója azonban úgy véli, hogy mivel a vitaminkészítmények pozitív hatásáról nincs kellõ tudományos bizonyíték, ugyanakkor felmerült a káros hatások lehetõsége is, talán jobb tartózkodni ezek rendszeres és túlzott fogyasztásától.

Szögezzük le: a vitamintartalmú étrend-kiegészítõk amúgy sem felelnek meg minden elvárásnak, amit az átlagember velük szemben támaszt. A hosszú, egészséges életet csak egészséges életmóddal lehet elõsegíteni, és semmilyen „csodaszer” nem spórolja meg nekünk az egészséges táplálkozásba (és testmozgásba) fektetendõ energiát.

A vitaminvizsgálatok ellentmondásaival szemben az egészséges táplálkozási szokásokat vizsgáló tanulmányok véleménye teljesen egybehangzó. A gyümölcsökben és zöldségekben gazdag étrend biztosan csak hasznunkra válhat. Ráadásul nem is kell „teljesíthetetlen” mennyiségekre gondolni. A példa kedvéért álljon itt néhány példa: A-vitaminból 10 dkg paradicsom vagy 2 db tojás, E-vitaminból 5 dkg dióbél, K-vitaminból 40 dkg zöldbab, B1- és B12-vitaminból 20 deka sertéshús, B2-vitaminból 7 dkg sertésmáj, B6-vitaminból 20 dkg tõkehalfilé, folsavból 25 dkg cékla, C-vitaminból 25 dkg málna fedezi a napi szükségletet.

Az ÁNTSZ állásfoglalása szerint az összes szükséges vitamin megszerezhetõ a természetes táplálkozással, feltéve, hogy változatos, helyesen összeállított és elegendõ táplálékot vesz magához az ember. Ez azt jelenti, hogy naponta kell fogyasztani zöldséget, gyümölcsöt, gabonaféléket, tej és tejtermékeket, sovány húsfélét, hetente többször rizst vagy burgonyát, tojást, olajos magvakat, száraz hüvelyeseket, halat és körülbelül kéthetente belsõségekbõl készült ételeket.

Az Európai Unió Táplálkozási Tanácsa (EUFIC) szerint táplálkozási, szociális, kulturális és esztétikai okok vezethetnek hiányos vitaminfelvételhez. Az étrend-kiegészítõk a szükséges tápanyagok hiányos felvételének kompenzálására szolgálnak speciális esetekben, egyes személyek vagy szûk társadalmi csoportok számára. Az étrend-kiegészítõk élelmiszerek, így a termékek jelölése és hirdetése nem állíthatja vagy sugallhatja, hogy az étrend-kiegészítõ betegségek megelõzésére és kezelésére alkalmas, továbbá hogy a változatos, kiegyensúlyozott étrend nem alkalmas a testnek a szükséges tápanyagokkal való ellátására. David Byrne, egészségügyi és fogyasztóvédelmi uniós biztos szerint is a változatos étrend a legegészségesebb megoldás.

Dr. Heksch Katalin


A cikket az alábbi címen találja: http://egeszseg.origo.hu/cikk/0710/997948/